játszma

Amint ősszel megjelentek, rögtön le is csaptam a legújabb sztorikocka-készletekre. Nem csoda, hszen már hónapokkal korábban hallottam róluk, így a lehető leghamarabb szerettem volna kipróbálni őket. A korábbi sztorikocka-készletek ugyanis egyértelműen nagy sikert arattak. Írtam is az alapkészlettel való mesélésről itt, Miska meséjéről itt, a folytatásokról (Voyages és Actions) pedig itt.

Azt hiszem, az absztrakt játékokról túl sokat beszéltünk az elmúlt hetekben, különösen, hogy azért a nem absztraktak mégiscsak élvezetesebbek az ovisok számára, és gyakrabban elő is kerülnek otthon. Foglalkozzunk hát az ellenkezőjükkel, egy olyan játékkal, amelyben a szerencse, a memória is fontos, de a történet(ek) a legfontosabb(ak)!

A négyéves kortól ajánlott Der kleine Sprechdachsban olyan játékok ötletei elegyednek, amelyekről már beszámoltam itt. Mechanizmusát tekintve a lényeg ugyanaz, mint az Alles Kanone! (Vita Memorita) esetében - helyszínkártyákhoz rendelt, különböző tárgyakat, személyeket ábrázoló kártyákra kell emlékeznünk. Ugyanakkor megjelenik itt a gyerekbarát "dob és lép" ötlete is, azonban még mindig nem ez a legfontosabb és legmókásabb mechanizmus - hanem a történetmesélés. Igen, Rory Sztorikockái már egy éve népszerűek otthon, és igen, Miska is mondott velük pár mesét, de általában mégis én mesélek sztorikockákkal, mert a gyerekek még inkább hallgatni szeretnek, akkor is, ha a mese esetleg háromnegyed órásra nyúlik. No, ebben a játékban viszont mesélni is kell… És ebben Miskára igazán számíthatunk.

Rory újabb sztorikockái, a Voyages (Utazások) és Actions (Cselekvések) alcímet viselő, kilenc-kilenckockás készletek karácsonykor kerültek nálunk a fa alá, és mivel január első hetét is még friss (szerencsére rövid lefolyású) betegséggel töltötték otthon a gyerekek, velem együtt, az elnyújtott téli szünetben mindennap előkerültek ezek is. Legfőképp a délutáni szunyókálás előtt: ezekkel mondtam nekik a meséket.

Az igazat megvallva, ezen a megszállott társasozók számára vagy így, vagy úgy különleges hosszú hétvégén, amikor az év társasjátékos eseménye zajlott Essenben (a nemzetközi játékvásár) és vagy ötven társasozó gyülekezett négynapos maratoni társasozásra Kecskeméten, és még a játszma blog facebookos oldalát is esseni bemutatók özönlötték el, azt terveztem, hogy kivételesen nem írok hétvégi apukás bejegyzést. De aztán a legutóbbi bejegyzést követően kedvet kaptam ahhoz, hogy kipróbáljam a sztorikockákat a másik oldalról is, vagyis úgy, hogy a fiamnak adom oda a képekkel illusztrált kilenc dobókockát, lássuk, mit kezd velük.

Játékok segítségével sok minden fejleszthető: memória, logika, szabályok betartása, taktika, stratégia és így tovább. Sőt. Nem túlzás azt állítani, hogy mindent lehet játékok segítségével fejleszteni: a játék talán mindennél hatékonyabb módja a tanulásnak.

A mentális fejlődésben a mese valami egészen hasonló funkciót lát el.