játszma

A Civilization-ről már írtam, de úgy döntöttem, hogy egy kis naplóban osztom meg veletek a legfrissebb játék élményeimet. Tegnap este került az asztalra újra a játék, amiben nekem már van pár parti gyakorlatom, de a többiek - ugyan ismerték a PC játékot - viszont még csak most ismerkedtek a társasjáték verzióval (ha ti is így vagytok vele, akkor érdemes előbb elolvasni a régebbi bejegyzést). Ezúttal is az egyiptomiak jutottak nekem, amit mindenki nagyon erősnek ítélt meg, hiszen ókori csodaként a Rhodosi kolosszust kaptam, ami 3 kereskedelmi pontot adott minden körben, így a technológiákban hamar sikerült az élre törnöm, ami hamar célponttá tett az ellenfeleim szemében. Izgalmas és feszült számolgatások folytak, hogy hány kör alatt tudom eljuttatni népemet az űrutazásig, vagy az oroszoknak sikerül időben lerombolni a fővárosomat. A maratoni négyszemélyes játék végén mégis a jól szövetkező Kína ért először célba, mert amíg a világ a mi konfliktusunkra figyelt, addig egy óriási kulturális gépezetet épített ki a háttérben. A tapasztalat az, hogy mindenre érdemes odafigyelni, de a katonaságot semmiképpen sem szabad elhanyagolni, mert ha valaki közel kerül a győzelemhez, akkor az ellenfelek nagyon erős szövetségeket köthetnek ellenünk. Én már megvenném a játék most megjelent kiegészítőjét a Fame and Fortune-t, de a többieknek is igaza van, hogy még így is rengeteg lehetőség van kiaknázatlanul a Civilization-ben, remélem legközelebb sikerül egy másik néppel is harcba szállnom.

Akik már maguk is próbálták a Civilization társasjátékot, írjátok meg, hogy mik a tapasztalataitok, szerintetek melyik néppel lehet legjobban érvényesülni? Kinél melyik győzelem a legjárhatóbb út? Írjátok meg, beszéljük ki!