Help Sales ÁSZF

Vadnyugati játékok – Revolver és Bang!

Valamiért sokakat vonz a vadnyugat világa, ahol a kopár vidéken minden fekete és fehér volt, tiszta szívű sheriff és a törvény emberei szálltak szembe a velejéig romlott banditák hordáival. Ez a vonzódás látszik meg már a társasjátékok világában is, hiszen évről-évre több western játék jelenik meg, most ezek közül mutatunk be kettőt, a frissen megjelent kétszemélyes Revolvert, és a mára már klasszikussá vált parti játékot, a Bang!-et.

Kezdjük ez utóbbival, hiszen a Bang! már majdnem tíz éve az egyik legnépszerűbb western játék, amit a balatoni strandoláshoz és a karácsonyi rokonlátogató körútra is szívesen vág zsebre az ember, hiszen bárhol lerendezhetjük a filmekbe illő vadnyugati csetepatét. Csak négy embert kell kerítenünk, és már kezdődhet is a lövöldözés! A játékosok kihúzzák titkos szerepüket a játék elején, ebből derül ki, hogy a partiban kik alakítják a törvény őreit, kik a banditákat illetve a szerencsevadász renegátot. Minden szereplőnek megvan a maga célja, ami leegyszerűsítve az, hogy időben lepuffantsuk az összes ellenfelünket. Egyre-másra dobáljuk a Bang! és Nem talált! lapokat, bújunk hordók mögé amíg .45-ös Coltunkról Gyorstüzelőre váltunk, kötünk szövetséget vélt társainkkal, majd támadhatjuk őket egy körrel később hátba a nagyobb zsákmány reményében! Egyszóval a Bang!-ben minden megvan, ami egy B kategóriás western filmben felbukkanhat. Próbáljuk megtalálni a saját oldalunkon állókat, blöffölünk és taktikázunk, de néha pont a legrosszabbkor fogy ki a tárunk. A nagyobb társaságokban tuti nyerő, pörgős, és vicces, csak nehogy sértődés legyen a vége, ha becsúszik egy-egy rossz lövés.

Én magam nem rajongok a western filmekért, a Bang! mégis nagy kedvencem lett kissé kaotikus játékmenetével együtt, a Revolver sem emiatt keltette fel az figyelmemet. A White Goblin Games társasjáték kiadó különösen szép játékokat adott ki az elmúlt években (példának okáért az Inca Empire, a Rattus, a Norenberc, vagy a Hotel Samoa) nemrégiben pedig egy különleges fémdobozos sorozattal rukkolt elő, ebben jelent meg a már bemutatott Panic Station, a Dragon’s Gold újrakiadása mellett a két személyes vadnyugati párbaj, a Revolver is.

Furcsa játék, az egyszer biztos. Első ránézésre tarol mindent a hangulatos grafika, ami egyrészt idézi a klasszikus western filmek hangulatát, de ugyanúgy fölfedezni vélem benne Guy Ritchie őrült alkotásainak stílusát, engem ez a kombináció azonnal megvett magának. A háttér sztori is ismerősen hat: egy csapat bandita kirabolja a Repentance Spring-ben álló bankot, majd a sheriff emberei elől menekülve igyekeznek elérni a rattlesnake-i állomásról induló vonatot, és a gazdag szabadságot. Második hullámban jöttek a szabályok, amelyek viszont hamar elbizonytalanítottak, hiszen túl egyszerűnek tűnik az egész. Helyszíneken szaladunk végig, fegyvereket, helybélieket és a természet erőit állítjuk magunk mellé, és akinek ezekből a kártyákból több „támadó pont” gyűlik össze a kör végén, az eldobathat embereket az ellenség csapatából. Ha a főbandita eléri élve a vonatot, ő nyer, ha nem, akkor a sheriff. Ennyi az egész. Elég kevésnek hangzik, igaz? Nekem is ez volt a benyomásom, szerencsére az első parti után eloszlottak a kételyeim. Mert, akárhogy is hangzik, a dolog nagyon jól működik! Jól kombinálhatjuk a lapjainkat, használhatjuk ki a terep és a karakterek adottságait, végig izgalmas mind a két oldalról nézve. Teljesen más észjárást igényel a bankrablókkal játszani, mint a törvény embereivel, így gyakran dupla partikat játszottunk, szerepet cserélve újra átélve az izgalmakat. Kell egy kis szerencse, hiszen néha a legjobbkor húzzuk fel a Gatling gépágyút, de az utolsó pillanatban is kötél kerülhet banditáink nyaka köré, ugyanakkor, ha jól játsszuk meg a lehetőségeinket, akkor már a véletlen sem állíthatja meg száguldó golyóinkat.

A képek forrása a Boardgamegeek.com

0 Tovább

Panic Station

A társasjáték újdonságokat felvonultató esseni játékvásár már évek óta rendszeresen ellátogat a Gémklub szerdai játékestjeire. Az asztalokon mindenki kipróbálhatja a friss megjelenéseket, így kerültem egy igazán különleges játék partiba, ahol a Painic Stationt próbálhattuk ki.

A történet szerint a távoli jövő egy elhagyott bányász állomásán járunk, ahol egy elszabadult parazita faj irtotta ki az embereket, így a kormány utolsó elkeseredésében egy jól képzett emberekből és androidokból álló csapatokat küld az idegenek elpusztítására. Minden játékos egy ilyen csapatot irányít az elhagyatott bázis folyosóin, igyekezve felkutatni és elpusztítani a paraziták fészkét, azonban a küldetés elején súlyos hiba történik, ugyanis az egyik csapatot megfertőzi az idegen faj vírusa! A játék innen kezd izgalmas lenni, ugyanis senki nem tudja, hogy melyik játékos fertőzött, és áll a rossz oldalon, és ki küzd tényleg a jó célért. Mindenki gyanakszik, próbálja felkutatni a fészket, megfelelő használati tárgyakat, fegyvereket gyűjteni és küzdeni a borzasztó idegenekkel. Ahhoz, hogy az emberek győzni tudjanak elengedhetetlen, hogy együttműködjenek, viszont ha valakinek a bizalmába férkőzik egy fertőzött társa, akkor őt is megfertőzve állítja át a gonosz oldalra, és innentől az a feladata, hogy minden embert elpusztítsanak!

A sötét sci-fi világban játszódó, paranoiás hangulat nagyon izgalmassá teszi a játékot, a megfelelő kommunikáció, blöffölés és ármány legalább olyan fontos, mint hogy elég töltény legyen a puskánkban. „Odaadok neked egy benzineskannát, hogy felgyújthasd a fészket!” és közben egy fertőzést kapunk, „Adj töltény és megölöm a parazitát, amíg te bemész az orvosi szobába!” – és a töltényt betárazva szétloccsantják a falon, szóval a játék legnagyobb tapasztalata, hogy soha ne bízz senkiben! Főleg, ha egy parazitáról van szó…

0 Tovább

játszma

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek