A társasjátékok bővítésének dilemmája még mindig fönnáll, hiszen az ember szívesen frissíti föl kedvenceit egy-egy újabb játékelemmel, mégis a számtalan kiadott kiegészítő közt elveszve sokszor az ember nem is tudja, merre kapjon. A sorozat első részében már szó esett a nagy klasszikus Catan telepeseiről és az újabb sikerjátékról, a 7 Csodáról, és ez alkalommal a Catan melletti legismertebb úttörőről, a Carcassonne-ról kell szót ejtenünk, ami a játékok világában majdnem a legtöbb bővítményt kapta meg az eredeti játék 2001-es megjelenése óta. Az Év játéka díjas francia „tájépítő verseny” kiegészítői mindenütt nagy népszerűségnek örvendenek, azonban hazugság lenne, ha azt mondanánk, hogy mindegyik tökéletes lett és megéri a pénzét,  így most egyfajta útmutatóként, nézzük meg sorban, melyik mit nyújt a játékosoknak.

Elsőként érkezett a Fogadók és katedrálisok névre hallgató bővítmény, amiben bizton mondhatom, hogy minden Carcassonne rajongó meg fogja lelni az örömét, ugyanis szinte ugyanazt nyújtja, mint az alapjáték, csak kicsivel többet. Először is dobozban lapul egy plusz, szürke figurakészlet arra az esetre, ha hatan szállnánk harcba, valamint minden játékos kap egy nagy figurát, ami az értékelésekkor kettő kisebbnek felel majd meg. A 18 új lapkával két új játékelem kerül a játékba a címben említett fogadók és székesegyházak, amelyek egyfajta szorzóként szerepelnek, előbbi a befejezett utunk pontjait duplázza meg, az utóbbi pedig a kész várakban ad plusz 1 pontot minden területért és címerért. A kiegészítő igazi előnye, hogy változatosabb lapkákból építkezhetünk, és az alapjátékhoz képest a felértékelődött utakért és várakért ádázabb küzdelem folyik, amibe sokszor döntő lehet, hogy hova helyezzük a kettőt érő, nagy alattvalónkat.

Egy évre rá már második Carcassonne bővítés, a Kereskedő és építész, ami új figurákkal és egy „kereskedelmi” pontszerzési lehetőséggel fűszerezi az alapjátékot. Alattvalóink mellé új segítőként érkeznek az építészek, akiket útra vagy várra helyezve tudjuk a „duplázás” akciót kihasználni. Amikor egy olyan építményt bővítünk, amin egy építész bábúnk áll, akkor rögtön húzhatunk és rakhatunk le egy újabb terület lapkát. A másik figura a disznó, ami a mezőkre lerakott parasztokat segíti, ezzel a végső pontozásnál három helyett négy pontot kapunk minden mezőnkön lévő, befejezett várért. A bábuk mellett az új terület lapkáinkon három féle kereskedelmi árú jele is látható a várakban: bor, búza és textil, amelyeket mindig a várat befejező játékos kap meg. A játék végén minden játékos, aki egy adott áru típusból a legtöbbet gyűjtötte, kap 10-10 pontot, így ez is egy fontos lehetőséget biztosít a pontszerzésre.

A mesés középkort idézi meg a harmadik kiegészítőnk, a Hercegnő és a sárkány, amiben az újdonságok sok gonoszkodásra adnak lehetőséget. A legfontosabb játékelem a sárkány figurája, amit egy vulkán lap lerakásával tudunk játékba hozni, hogy később egy-egy sárkány ikonnal jelölt lapkával útjára indítsuk. Amikor ez utóbbi lap kerül lerakásra, a játékosok sorban mozgathatják a sárkány figurát egy-egy mezővel arrébb, összesen hat lépésig, aminek során minden érintett alattvaló (vagy más kiegészítőből származó bábu) visszakerül tulajdonosához. Ez alól csak a másik figura, a tündér nyújthat oltalmat, akit egy saját alattvaló lerakása helyett tudunk magunkhoz hívni. Ez nem csak azért előnyös, mert megvéd a sárkány pusztításától, hanem az általa érintett értékeléseknél is plusz pontokat ad, illetve aktuális pártfogóját minden kör elején megadományozza egy ponttal. A figurák mellé a lapkákra nyomtatva érkezik még a címben szereplő hercegnő, akivel lerakója elűzhet egy lovagot a várából, valamint egy mágikus kapu, amivel alattvalóinkat más lapokra is áthelyezhetjük. Összességében sokrétű, több játékos esetén szinte kötelező kiegészítő, hiszen a sárkány ámokfutása megbontja a hosszú várakozást a sorra kerülésig.

Ha a Hercegnő és a sárkány-ra azt mondtuk, hogy taktikus és támadó játékot kíván tőlünk, akkor a Torony kiegészítővel együtt el kell gondolkodnunk, hogy miért nem valami harci stratégiai társasjátékot választunk inkább. De a viccet félretéve a kiegészítőkkel együtt egyre jobban távolodunk a békés, építkezős játék műfajától, viszont ebben a kategóriában az egyik legjobban sikerült darab egyértelműen a Torony lett. Kapunk kis, natúr torony elemeket, valamint új lapkákat, amelyeken alapok láthatóak az új építményeinkhez. Minden körben egy alattvaló lehelyezése helyett választhatunk egy torony akciót, amellyel egy alapra ráhelyezhet egy elemet, egy már meglévőt növelhet, vagy egy saját figurájával lezárhatja azt. A torony építésének segítségével foglyokat ejthetünk olyan módon, hogy a levehetünk egy ellenséges figurát a torony pontjától vízszintesen és függőlegesen egy vonalban lévő lapkákról, olyan hatótávolságra, amilyen magas ez az építmény. A rabul ejtett embereket fogolycserében kiválthatjuk, vagy 3 győzelmi pontért megválthatjuk. A térbeli építkezés miatt kicsit más síkban vagyunk kénytelenek gondolkodni, és az ember tartalékok fosztogatása sokszor nagy fejfájást tud okozni, ráadásul mindezek mellé még egy pöpec lapkatartó torony is helyet kapott a kiegészítőben.

Első nekifutásra ennyi, de nem kell sokat várni és bemutatjuk a többi Carcassonne kiegészítőt, jönnek még apátságok, grófok, katapultok, hidak, és még sok-sok minden.