játszma

Október Essen és a nagy nemzetközi játékvásár ideje. Négynapos (két nap utazás, két nap a vásáron) kint tartózkodásom idejére annyi találkozót beszéltem meg, annyi standot kellett végigjárnom, hogy csak a második nap vége felé jutott idő, energia arra, hogy a hazaérkezésemen gondolkodjak: valamiféle vásárfiát nézzek a gyerekeknek.

A lányom alig múlt még egyéves - két évvel ezelőttről már megvan a tapasztalat, hogy akkor Miskának nem tudtam még semmit sem hozni; most Borcsa az, akinek végül egy rendkívül szép karkötőt veszek (amelytől otthon juszt is elsírja magát, de sebaj, majd később tetszeni fog neki), a háromévesnek viszont már lehet találni játékokat. A korosztálynak ráadásul tele vannak dobozokkal a használtjáték-árusok, hiszen ahogy a gyerekek kinőnek a legkisebbeknek való játékokból, a szülők szép csendben meg is szabadulnak ezektől. Mármint nem a gyerekektől, hanem a játékaiktól. Így aztán amellett, hogy szerzek egy Ravensburger promó-kirakóst, Miskának végül (emlékezvén, hogy mintha ez valami ismert név lenne) egy jó állapotú Obstgärtchent szerzek be. Hogy pár héttel később itthon is megtalálom a játékot Kis gyümölcsöskert címen, az teljesen mellékes: a lényeg, hogy ezt a dobozt tényleg Németországból hoztam, neki.

A blog indulásakor heti rendszerességgel szerettem volna megjelentetni ezt a sorozatot, ám hamar kiderült, hogy nehéz minden héten elegendő anyagot gyűjteni a társasjátékokról a magyar neten. Azonban párhetente mindenképp érdemes, ezért most az idén megjelent blogbejegyzések, kritikák közül válogattam össze egy csokorra valót.

• Játszani jó! - állítja Szabó Fruzsina, és közismert partijátékokat (Activityt, Unót és társait) sorol fel Játékok alkalomtól függően című összeállításában itt.
• Barta Katalin szerint a Monopoly a Gazdálkodj okosan! kapitalista szabályokra átírt változata, de ezt a blőd feje tetejére állított származtatást leszámítva azért érdemes elolvasni a cikkét a Szociopolyról, mégpedig itt.
• A Rákfogó című Granna gyerek-társasjátékról vargabetti ír Építs ráktelepet! címmel itt.
• Széplaki Zsani kedves lelkesedéssel mutatja be az elmúlt bő egy évtized népszerú új játékait, például a Carcassonne-t itt, a Dominiont pedig itt.
• A Magyar Narancs a 7 csodán csodálkozik itt.
• Lacxox (ki lehet az?) a Ticket to Ride legújabb, ázsiai, indiai és svájci térképeket kínáló kiegészítőit mutatja be itt.
• Csibu az Airships léghajóépítéséről beszél itt.

• Ami a komolyabb játékokat illeti Lacxox (...) az új gémerfavoritot, a civilizációs, felfedezős sci-fi Eclipse-t igyekszik bemutatni itt.
• Valgab a Gyűrűk urás War of the Ring világába kalauzol el bennünket itt.
• Valgab a Here I Stand című társasjátékról is sokat írt, itt.

• Antiserver az Arkham Horror The King in Yellow kiegészítőjéhez írott cikke végén számos kapcsolódó videós bemutatót is felsorakoztat itt.
• Jancsoo a Chicago Expresst mutatja be videón itt.
• És ha már videók, érdemes megnézni a Szellem a palackból Társasjátékgyűjtők című adását, amely nem máshol, mint a Királyi Tévén volt látható - és most megtekinthető itt. 

Jó olvasgatást és videónézegetést; írjatok sokat, hogy két hét múlva legyen miből válogatni - de főleg: játsszatok sokat!

Októberben járunk, a fiam most múlt hároméves, és az esti játszások bár nemcsak a saját játékairól, most már nem is kizárólag Apa játékainak ki-be pakolásáról szólnak: a saját, korosztályosan megfelelő társasok révén kezd kialakulni a fiam fejében a kép, hogy szabályok is léteznek a világon. Miután tehát megnézi a dobozban található, színes, jó esetben érdekes alkatrészeket, a szabályokra is kíváncsi. De mit tehetnék, ha ezek a játékok nem a hároméveseknek lettek kitalálva? Itt az idő, hogy kitaláljunk egyszerű játékokat!

Hétfőn ért véget a Nürnbergi Nemzetközi Játékvásár, ezért ma még egyszer az itt (is) bemutatott idei társasjáték-újdonságokkal, konkrétan három nagy kiadó, Queen, a Ravensburger és (A-tól Z-ig eljutva) a Zoch új játékaival foglalkozunk.

Aki már vett valaha a kezébe Addictballt, az tudja, hogy a nevéhez méltóan az türelemjáték igazi függőséget okozhat. Egy gömbbe zárt térbeli labirintusban kell egy kis fémgolyót irányítanunk végig a kijelölt útvonalakon, vigyázva hogy le ne essen. És általában leesik. Ilyenkor kezdhetjük elölről, hiszen csak nem maradhat úgy. Ilyen egyszerű az egész, de amikor az ember ráérez az ízére, onnan jön az a bizonyos függőség!

A játék eredetije, a Perplexus egy angol tanár, szobrász és játékfeltaláló, Michael McGinnis alkotása, aki eredetileg csak egy 360 fokban elforgatható térbeli mechanikai eszközt akart tervezni. Az ilyen problémák sok zseniális játék ötletét adták, nem is kell nagyon messzire mennünk, hiszen Bűvös Kockát is egy ilyen technikai és színtani probléma megoldására találta ki a világhírű Rubik Ernő. McGinnis műhelyében minden évben egyre nagyobb modellt gyárt ügyességi türelemjátékából, ami mára igazi műalkotássá vált grandiózusságával. A 2010-es modell már másfél méteres, és a kiforrt technológiával is mintegy 100 óra alatt készült el. Aki kedvet érez, az potom 6 millió forint értékben szerezhet magának egy ilyen óriási, játékos földgömböt irodájába unaloműzőnek. Csak rá ne szokjon!