Szeretem az ötletes kis kockajátékokat. Bár tíz éve még bután néztem, amikor valaki azt mondta nekem, hogy a kockaiskola (gyakorlatilag a Yahtzee) nem pusztán szerencsejáték, ma már én is látom az esélylatolgatás művészetének szépségét. Bár akadnak összetettebb kockajátékok is, amelyeket kedvelek (Roll Through the Ages, Ra: The Dice Game, Saint Malo), az egyszerű újakra is mindig vevő vagyok. Idén a Piatnik két ilyet is megjelentetett Reiner Kniziától, és míg a Dino Park leírásában ráismertem a Code Crackerre (amelyről már korábban írtam ebben a rovatban, a szabály ugyanaz, csak a téma lett izgalmasabb), a Gold Nuggets nem tűnt ismerősnek, úgyhogy némi tipródás után végül beszereztem.

No, ezt látta meg a fiam, és a doboz kinyitása után rögtön kedvet is kapott ahhoz, hogy játsszunk vele – nem csoda, hiszen a dobókockákon kívül 77 darab „gold nugget”, vagyis „aranyrög” – leginkább sárga színű műanyag drágakő – található a dobozban. Oké, megtanulhatod – mondtam –, de ez egy 8 éves kortól ajánlott játék, úgyhogy nem biztos, hogy menni fog. (Eközben arra gondoltam, hogy az egyik legjobb hasonló játék, a Kac Kac Kukac lényegét például egyelőre nem igazán érzi, pedig direkt a gyerekverzióval, a Heckmeck Juniorral próbálkoztunk; ötéves kortól ajánlja a doboz, talán hamarosan újra elő kellene vennünk.)

Aztán ismertettem a szabályokat (amelyekben felismerhetünk ötleteket a Kac kac kukacból, a Code Knackerből és a Sushizock im Gockelwokból is, de ezen kapcsolatok kizárólag számomra érdekes részletezésétől ezúttal eltekintek). Aranyásók vagyunk, akik szeretnének minél több aranyrögöt gyűjteni – természetesen az nyer, akinek több lesz a játék végén. Ehhez dobunk a 7 különleges kockával, amelyeknek a hat oldalán a 2, 3, 4, 5-ös szám, illetve egy aranyrög és egy lasszó látható.

Minden dobásunk után eldönthetjük, félreteszünk-e kockákat, hogy újra dobjunk a maradékkal,v agy sem. A következőket rakhatjuk félre, ha akarjuk: egy vagy több lasszót és/vagy egy vagy több aranyrögöt, és/vagy három(!) vagy több olyan kockát, ami ugyanazt a számot mutatja. Ha vannak már félrerakott számos kockáink, akkor ebből a számból már félrerakhatunk újabbakat, akár egyet is. Ha ezek közül egyiket sem tudjuk félrerakni (mert például csak számokat dobtunk, és egyikből sincs három), akkor buktuk a kört.

Viszont bármikor megállhatunk, és akkor a félrerakott kockáinkért aranyrögöket kapunk: az aranyrögöt mutató kockákért egyet-egyet; a 2/3/4/5-ös számokat mutató kockákért (mindegy, hogy három vagy több van belőlük) összesen 2/3/4/5 aranyrögöt. Ezeket a központi készletből kapjuk, de ha van három lasszó előttünk, akkor az ellenfeleinktől raboljuk el. Végül, ha esetleg sikerül az összes kockánkat szabályszerűen félrerakni, újra mi jöhetünk.

A szabály ennyi;ízlés dolga, hogy ezt bonyolultnak vagy túl egyszerűnek nevezzük – mindenképpen kell egy kis idő, amíg hozzászokhatunk. Akkor azonban egészen érdekes kis esélylatolgatósdi válhat az egyszerű szabályok összefüggéseiből és egymásra hatásából. Például nagy a kísértés, hogy az egyetlen megmaradt kockánkat újradobjuk azért, hogy újra mi jöhessünk, de vajon megéri-e a kockázatot? Az alábbi esetben például 33% az esélyünk a sikeres dobásra,

míg itt 67% (hiszen mind a 3-as, mind az 5-ös, mind az aranyrög és a lasszó megfelel nekünk, míg az előző esetben kizárólag csak az aranyrög és a lasszó).

Ugyanígy itt a két kocka újradobása esetén a bukás esélye 44% vagy 25% - egyáltalán nem mindegy!

Akadnak még finomságok a játékban; ennek ellenére felnőtt fejjel kissé kevésbé érdekes az egész, mint például a Kac Kac Kukac, ahol konkrét értékeket akarunk elérni a kockával.

Viszont… Miskánál nagy sikert aratott a játék! Ebben nyilvánvaló szerepe volt az aranygyűjtögetős, egymástól lasszóval rabolgatós témának, ami egy kisfiú számára természetesen igen vonzó. De még fontosabb, hogy míg azt a koncepciót nehezebb befogadni, hogy pontos értékek elérésére próbáljuk összeállítani a legjobb esély-portfóliót, itt csupán a minél több arany begyűjtésére (vagy egymástól való ellopására) kell koncentrálni. A célok itt egy gyerek számára egyértelműbbek, tisztábbak,  jobban szem előtt tarthatók.

A játék maga meg, életkor-besorolás és összetett-egyszerű szabályrendszer ide vagy oda, jól működik gyerekjátékként, nem csak az aranyrögök látványa miatt:

szinte minden dobás után ad némi sikerélményt az aranyrögök begyűjtésével (sok kis sikerélmény játék közben – akkor a végeredmény máris kevésbé fontos), az egymástól lopkodás pedig őszinte kárörvendő örömre is adhat lehetőséget (persze, nem apa részéről). Egyszóval egyértelmű sikert aratott.

Tetszett a cikk? Kövesd az oldalunkat facebookon is, hogy ne maradj le az új cikkekről és a blogban meg sem jelenő színes tartalmakról!