Miskának már egészen ismerem a társasjátékos ízlését. De vajon Borcsa minek örülne, ha egyáltalán? Karácsonykor ezt a kérdést a gyerek-társasjátékdíj, a Kinderspiel des Jahres odaítélőire bíztam. Megnéztem, mikor jutalmaztak olyan játékot, amely már négyéveseknek is ajánlott – bár Borcsa még csak alig volt három és fél ekkor, a nagyobb bátyó miatt remélhettem, hogy ez a szint már neki is megfelelő lehet – és ezt írtam a Karácsonyi Ajándékhozó listájára.
2011 volt a nyertes évszám, ekkor nyert a Da ist der Wurm drin (kb. „Ott van a kukac, bent”) című, négyéves kortól javasolt társasjáték, amelynek a doboza kellőképpen bájos, a kerti virágok képe pedig kellőképpen kislánykompatibilis ahhoz, hogy végül emellett döntöttem. És nem bántam meg.
Pedig a játékszabályt elolvasva az ember felvonhatja a szemöldökét – nos, ez nem sokkal több egy tökegyszerű kockadobálósdinál, igaz, kedves tálalásban. A kettő-négy játékos kukacokkal versenyez a tábla egyik széléről indulva; természetesen a cél a másik oldal.
Ehhez dobunk a színes dobókockával, és amilyen színt dobunk, olyan színű kukacdarab-lapkával toljuk meg a saját kukacunkat. A lapkák hossza a színüktől függ: a lila egycentis, a narancssárga kettő és így tovább egészen a hatcentis piros lapkáig. Magyarul ennyi erővel számos dobókockával is kidobhatnánk, hogy mennyivel kell megtolni a kukacunkat a táblán…
A további különbségek igazán aprók, de ezek adják a játék és a hangulat lényegét. Először is, a két lapból álló játéktáblán a kukacok tényleg „bent” lehetnek: a kertet jelképező felső szint alatt, általunk láthatatlanul haladnak a földben, és a játék közben csak kétszer bukkannak elő, egyszer a százszorszépeknél, egyszer pedig az eperágyásoknál.
És itt van még valami érdekesség a játékban: a saját körében minden játékos (egy-egy kis kukaclapkával) megtippelheti, hogy melyik kukac fog először előbukkanni az első, majd a második helyen. Amikor pedig valamelyik giliszta kidugja a fejét, akkor azok, akik jól tippeltek, az adott (3 centi hosszú) kukacdarabbal megtolhatják a saját kukacukat.
A két helyszínen is helyesen tippelők tehát összesen 6 centi előnyre tesznek szert, ami az 1–6 centis darabok szerencsefaktorához képest sovány vigasz, de azért nem jelentéktelen.
A nyertes természetesen az, aki először bukkan ki a tábla végén a föld alól, illetve, alternatív szabályjavaslat szerint, akinek a kukaca elsőként éri el a tábla végét (ami még pár dobásnyi további küzdelmet jelent). A játék ennyi, tehát mechanizmusát tekintve valóban nem sokkal több egyszerű kockadobálásnál, minimális (így is elég szerencsefüggő) tippjátékkal és memóriával (nem hátrány, ha tudjuk, ki mennyire haladhatott előre a föld aatt). Így aztán egyáltalán nem számítottam rá, hogy karácsonykor ekkora sikert arathat majd. A fiam, aki 8-10 éveseknek szóló játékok felé kacsintgat, maga is folyton újrajátszást követelt; a fa alá kerülő egyéb társasok szomorkodva figyelték egy ideig az eseményeket.
Hogy mi a titok? A csuda tudja. Elvittük a játékot egy olyan társasozós bulira is, ahol felnőtt barátainkkal találkoztunk (hogy a gyerekek addig is ellegyenek valamivel). És falnőtt barátaink is játszottak velük, majd amikor a gyerekek már megunták, maguk is lelkesen lejátszottak egy kukacversenyt, hangos reakcióikkal kísérve az események izgalmas alakulását.
Tehát a titok… Nem tudom, mi lehet. Az biztos, hogy szép és bájos a játék, és az is igaz, hogy a rejtett pályán haladó kukacok jelentenek némi megmagyarázhatatlan, vidám izgalomfaktort. A játékot egyébként Borcsa annyira komolyan veszi, hogy míg sok más társasban egyáltalán nem zavarja, ha nem ő nyer, azt meglehetősen nehezen viseli, ha itt nem sikerül jól megtippelnie, hogy melyik kukac bukkan ki először a föld alól. Talán ez az egyetlen szempont, ami miatt jogos, hogy nem 3+, hanem 4+ szerepel ajánlott életkorként a Da ist der Wurm drin dobozán. Máskülönben a lehető legegyszerűbb játékról van szó, amely valahogy mégis igen szórakoztató tud lenni a gyerekeknek. Ezért aztán, akármennyire is meglepő lehetett a maga idején, csak azt mondhatom, 2011-ben megérdemelte az Év gyerekjátéka, vagyis a Kinderspiel des Jahres díjat.
Tetszett a cikk? Kövesd az oldalunkat facebookon is, hogy ne maradj le az új cikkekről és a blogban meg sem jelenő színes tartalmakról!
Utolsó kommentek