játszma

A törpés kártya (amelynek, Baloghné Simon Ágnesnek hála, most már a mai nevét - Meserét - is tudom, így hamarosan be fogjuk szerezni) helyett magyar kártyával játszott pirospacsi szinte azonnal meghozta az étvágyat további kártyajátékok megismerésére, így a különböző, éppen kézbe akadó kártyakészletekkel további játékok megismerésére nyílt lehetőség

Mivel Miskával alig több mint kétéves kora óta folyamatosan nézegettünk "apajátékokat", valamelyest állandóvá vált a kezdeti, kártyagyűrős kézügyetlenségből fakadó házi szabály: kártyákhoz nem nyúlunk! Aztán ebbe úgy belekényelmesedtünk, hogy meglepve hallottam Miskánál két hónappal fiatalabb keresztfiam apjától, hogy ők bizony már pirospacsizni szoktak.

"Ejha, akkor bele kell húznunk!', gondoltam, mert keresztfiam apja az általam ismert legjobb kártyajátékos, és mégsem lenne jó, ha a gyerekeink között is ekkora különbség lenne kártyavetés terén.

Rögtön javítsuk is inszektológiailag a címet: a Hive készletben mindössze két pár bogár található, de pongyola köznyelvi fogalmazásban minden ízeltlábú bogár. Miska például "bogaras játék" néven emlegeti a Hive-ot, amivel idővel a párkeresőnél is izgalmasabb játékokat sikerült kitalálni.

A lányomról eleddig kevés szó esett ebben a rovatban, ami nem is meglepő, hiszen most is még csak másfél esztendős, vagyis még nem jár társasjáték-kompatibilis korban. De ez nem jelenti azt, hogy nem szeretne részt venni a nagy és okos bátyja és/vagy a felnőttek játékaiban.

Alig múlt egyéves, még csak szeptember volt, amikor Miskával a Qwirkle lapkáit rakosgattuk egymás mellé a padlón; a fiam módszeresen a színek alapján csoportosította ezeket. Ekkor Borcsa odatipegett, felemelt és lerakott egy lapkát két, vele megegyező ábrát mutató lapka mellé. Ebbe beletrafált, gondoltam, de Borcsa, talán hitetlen gondolataimat megérezve, újabb lapkát vett fel, és megint az ábrák szerint megfelelő helyre rakta le. Ekkor kicsit elámultam: lányom ezt megelőzően még nem gyakran adott sem pozitív, sem negatív tanúbizonyságot értelmi képességeiről, de itt egyértelműen logikus és értelmes módon kapcsolódott be a lapkarakosgatásba - nem beszélve arról, hogy rögtön megmutatta: ő másképpen gondolkodik, mint bátyja.

Később Miskával mindig igyekeznünk kellett, hogy ha már a hároméveseknek való játékokkal játszottunk, Borcsa is kapjon valamit - egy nem használt játékelemet, egy fölös dobókockát, bármit, mert a lányom is aktívan részt akart venni a játékban. Amikor a Spiel 121 kockás piramisát építettük és romboltuk le újra és újra Miskával, aközben Borcsa a Spiel Mini 20 kockás piramisát építgette, 15 hónapos korához mérten igen ügyesen. Bár még csak mi ismerjük fel a szavait, a dobókockára egyértelműen a "totta" (kocka) szót használta, mielőtt valamikor meglepetésszerűen átváltott volna a "bobó" (dobó) szócskára. Ja, és naponta néhányszor előáll a "gyádé" (játék) követeléssel, ami nem a korosztályának megfelelő kis játékokat jelentik, hanem kizárólag Miska vagy Apa játékait…

Akadtak Borcsa-specifikus apajátékok is: Miska például nemigen tudta értékelni a Bunte Runde elemeit, míg a másfél éves kora felé közeledő kislány szívesen eljátszogatott vele - és az apjával - januárban. Bár a doboz kisebbekre szabott, állatfigurás korongokat és nagyobbaknak való faformákat egyaránt tartalmaz, ő ellentmondást nem tűrően az utóbbiakkal akart foglalkozni. Remekül meg is felelt az afféle kihívásoknak, amikor a kezembe vettem egy ovális elemet és kértem tőle a többit, színenként, vagy egy piros elemet, és kértem a többi pirosat. Bár bátyja sem kutya, úgy érzem, mintha logika terén még őt is lepipálná a kiscsaj. Gyorsan megpróbál felzárkózni, az biztos.

Január végi estén történt, hogy amíg Miskával a kockadobálós Hupikék törpikék társasjátékot játszottuk, Borcsa a többi törpikét pakolgatta ki és be azok megfelelő formájú helyére a dobozban.

Októberben az Essenből hazahozott Obstgärtchen (Kis gyümölcsöskert) olyan nagy sikert aratott, hogy bár eredetileg más terveim voltak, végül úgy döntöttem, karácsonyra beszerzem Miskának az "eredeti", "nagy" változatot, Anneliese Farkaschovsky 1986-os játékát, amelynek sikere nyomán a gyümölcsöskert Németországban franchise-zá nőtte ki magát számos kis játékkiadvánnyal, de még mesékkel is ellátva az apró rajongókat.